Menu

Hongrois

Le hongrois ou la langue hongroise (hongrois : magyar nyelv /ˈmɒɟɒr ˈɲɛlv/) est une langue de la branche finno-ougrienne des langues ouraliennes, dont d'autres membres sont le finnois et l’estonien, ainsi que le khanty (ou ostiak) et le mansi (ou vogoul). Il est parlé par environ 12,6 millions de personnes, dont 9 780 000 vivent en Hongrie. Il existe aussi des communautés magyarophones dans tous les pays voisins de la Hongrie (Roumanie, Slovaquie, Serbie, Ukraine, Autriche, Croatie et Slovénie), ainsi que d’importantes communautés apparues par émigration aux États-Unis, au Canada, en Israël, etc. Par sa morphologie, le hongrois est typologiquement une langue agglutinante. Sa phonologie est caractérisée par l'harmonie vocalique. À côté de son vocabulaire hérité ou développé en interne, le hongrois a emprunté historiquement des mots aux langues turques, aux indo-iraniennes, aux langues slaves, au latin, à l'allemand et à quelques autres langues. Le hongrois s'écrit depuis le XIe siècle dans une forme adaptée de l’alphabet latin, qui a progressivement remplacé l'alphabet runique hongrois. Ce dernier est en revanche de plus en plus utilisé partout dans les régions magyarophones depuis sa « redécouverte » dans les années 1980.Le hongrois ou la langue hongroise (hongrois : magyar nyelv /ˈmɒɟɒr ˈɲɛlv/) est une langue de la branche ougrienne des langues finno-ougriennes qui, à leur tour, pronviennent des langues ouraliennes, dont d'autres membres sont le finnois et l’estonien, ainsi que le khanty (ou ostiak) et le mansi (ou vogoul). Il est parlé par environ 12,6 millions de personnes, dont 9 780 000 vivent en Hongrie. Il existe aussi des communautés magyarophones dans tous les pays voisins de la Hongrie (Roumanie, Slovaquie, Serbie, Ukraine, Autriche, Croatie et Slovénie), ainsi que d’importantes communautés apparues par émigration aux États-Unis, au Canada, en Israël, etc. Par sa morphologie, le hongrois est typologiquement une langue agglutinante. Sa phonologie est caractérisée par l'harmonie vocalique. À côté de son vocabulaire hérité ou développé en interne, le hongrois a emprunté historiquement des mots aux langues turques, aux indo-iraniennes, aux langues slaves, au latin, à l'allemand et à quelques autres langues. Le hongrois s'écrit depuis le XIe siècle dans une forme adaptée de l’alphabet latin, qui a progressivement remplacé l'alphabet runique hongrois. Ce dernier est en revanche de plus en plus utilisé partout dans les régions magyarophones depuis sa « redécouverte » dans les années 1980.Le hongrois ou la langue hongroise (hongrois : magyar nyelv /ˈmɒɟɒr ˈɲɛlv/) est une langue ouralienne de la branche finno-ougrienne de celles-ci, plus près, de la branche ougrienne des langues finno-ougriennes. Ses parentes les plus proches sont le khanty (ou ostiak) et le mansi (ou vogoul) en tant que langues ougriennes, et des parentes plus éloignées le finnois et l'estonien, appartenant à la branche finno-permienne des langues finno-ougriennes. Il est parlé par environ 12,6 millions de personnes, dont 9 780 000 vivent en Hongrie. Il existe aussi des communautés magyarophones dans tous les pays voisins de la Hongrie (Roumanie, Slovaquie, Serbie, Ukraine, Autriche, Croatie et Slovénie), ainsi que d’importantes communautés apparues par émigration aux États-Unis, au Canada, en Israël, etc. Par sa morphologie, le hongrois est typologiquement une langue agglutinante. Sa phonologie est caractérisée par l'harmonie vocalique. À côté de son vocabulaire hérité ou développé en interne, le hongrois a emprunté historiquement des mots aux langues turques, aux indo-iraniennes, aux langues slaves, au latin, à l'allemand et à quelques autres langues. Le hongrois s'écrit depuis le XIe siècle dans une forme adaptée de l’alphabet latin, qui a progressivement remplacé l'alphabet runique hongrois. Ce dernier est en revanche de plus en plus utilisé partout dans les régions magyarophones depuis sa « redécouverte » dans les années 1980.Le hongrois ou la langue hongroise (hongrois : magyar nyelv /ˈmɒɟɒr ˈɲɛlv/) est une langue ouralienne de la branche finno-ougrienne de celles-ci, plus près, de la branche ougrienne des langues finno-ougriennes. Ses parentes les plus proches sont le khanty (ou ostiak) et le mansi (ou vogoul) en tant que langues ougriennes, et des parentes plus éloignées le finnois et l'estonien, appartenant à la branche finno-permienne des langues finno-ougriennes. Il est parlé par environ 12,6 millions de personnes, dont 9 780 000 vivent en Hongrie. Il existe aussi des communautés magyarophones dans tous les pays voisins de la Hongrie (Roumanie, Slovaquie, Serbie, Ukraine, Autriche, Croatie et Slovénie), ainsi que d’importantes communautés apparues par émigration aux États-Unis, au Canada, en Israël, etc. Par sa morphologie, le hongrois est typologiquement une langue agglutinante. Sa phonologie est caractérisée par l'harmonie vocalique. À côté de son vocabulaire hérité ou développé en interne, le hongrois a emprunté historiquement des mots aux langues turciques, aux indo-iraniennes, aux langues slaves, au latin, à l'allemand et à quelques autres langues. Le hongrois s'écrit depuis le XIe siècle dans une forme adaptée de l’alphabet latin, qui a progressivement remplacé l'alphabet runique hongrois. Ce dernier est en revanche de plus en plus utilisé partout dans les régions magyarophones depuis sa « redécouverte » dans les années 1980.

A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike. Legközelebbi rokonai a manysi és a hanti nyelv, majd utánuk az udmurt, a komi, a mari és a mordvin nyelvek. Vannak olyan vélemények, melyek szerint a moldvai csángó önálló nyelv – különösen annak északi, középkori változata –, így ez esetben a moldvai csángó lenne a magyar legközelebbi rokonnyelve. A magyar nyelv uráli (azon belül: finnugor) eredete a XIX. század óta bizonyított tény, melyet a kor egyik legkiválóbb nyelvésze, Budenz József bizonyított be végérvényesen, aki a kor legjobb mestereinél tanulta a nyelvészetet. A finnugor eredetet bizonyítják a többi finnugor nyelvvel való nyelvtani párhuzamok, a finnugor eredetű alapszókincs, valamint a magyar és a többi finnugor nyelv közötti számos rendszeres hangmegfelelés is. A finnugor eredetet a magyar és a nemzetközi nyelvtudomány (így a Magyar Tudományos Akadémia is) egyaránt elfogadja. A finnugor eredetet egyesek mégis tagadják, jellemzően magyarellenes szándékkal. Az ilyen magyarellenes csoportok rendszerint azt állítják, hogy a magyar nyelv altaji eredetű. Ennek oka, hogy magyarellenes körökben a magyarokat a fehér Európától idegen, a kereszténységtől és az európai civilizációtól távol álló, barbár és civilizálatlan keleti népnek kívánják beállítani. A mongol–magyar nyelvi és genetikai rokonságról szóló áltudományos elméletet előszeretettel propagálják román, szlovák és szerb magyarellenes csoportok. Azonban a magyar nyelv finnugor eredetét nem tudják cáfolni, és saját, áltudományos és dilettáns elméleteiket nem tudják bizonyítani (lásd még: Alternatív elméletek a magyar nyelv rokonságáról). Az áltudományos nyelvrokonítás ismérveit lásd itt: Alternatív nyelv-összehasonlítás. A magyar nyelv legtöbb beszélője Magyarországon él. Magyarországon kívül főleg a Kárpát-medence többi országában beszélik: Románia (főként Erdély), Szlovákia (Felvidék), Szerbia (a Vajdaság), Ukrajna (Kárpátalja), Horvátország, Szlovénia és Ausztria területén. A magyar nyelv 1836 óta (az 1836. évi III. törvénycikk alapján) hivatalos nyelv Magyarországon, 1844 óta pedig (az 1844. évi II. törvénycikk alapján) az ország kizárólagos hivatalos nyelve. Az Európai Unió hivatalos nyelveinek egyike. Ezenkívül a magyar az egyik hivatalos nyelv a Vajdaságban, valamint Szlovénia három községében (Dobronak, Őrihodos és Lendva). A kisebbségi nyelvek jogait legutóbb 2011-ben szabályozták. A magyar jelnyelvet 2009 novemberében tették hivatalossá,[10] ami 2010 júliusától érvényes. A magyar nyelvet a világ nyelveinek sorában a 62. helyre teszik az anyanyelvi beszélők száma szerint. Európában a 14. legbeszéltebb nyelv,[11] valamint a legbeszéltebb olyan nyelv, amely nem az indoeurópai nyelvcsaládhoz tartozik. A magyar agglutináló nyelv. A magyar írásrendszer a latin ábécé bővített változata.A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike. Legközelebbi rokonai a manysi és a hanti nyelv, majd utánuk az udmurt, a komi, a mari és a mordvin nyelvek. Vannak olyan vélemények, melyek szerint a moldvai csángó önálló nyelv – különösen annak északi, középkori változata –, így ez esetben a moldvai csángó lenne a magyar legközelebbi rokonnyelve. A magyar nyelv uráli (azon belül: finnugor) eredete a XIX. század óta bizonyított tény, melyet a kor egyik legkiválóbb nyelvésze, Budenz József bizonyított be végérvényesen, aki a kor legjobb mestereinél tanulta a nyelvészetet. A finnugor eredetet bizonyítják a többi finnugor nyelvvel való nyelvtani párhuzamok, a finnugor eredetű alapszókincs, valamint a magyar és a többi finnugor nyelv közötti számos rendszeres hangmegfelelés is. A finnugor eredetet a magyar és a nemzetközi nyelvtudomány (így a Magyar Tudományos Akadémia is) egyaránt elfogadja. A finnugor eredetet egyesek mégis tagadják, jellemzően magyarellenes szándékkal. Az ilyen magyarellenes csoportok rendszerint azt állítják, hogy a magyar nyelv altaji eredetű. Ennek oka, hogy magyarellenes körökben a magyarokat a fehér Európától idegen, a kereszténységtől és az európai civilizációtól távol álló, barbár és civilizálatlan keleti népnek kívánják beállítani. A mongol–magyar nyelvi és genetikai rokonságról szóló áltudományos elméletet előszeretettel propagálják román, szlovák és szerb magyarellenes csoportok. Azonban a magyar nyelv finnugor eredetét nem tudják cáfolni, és saját, áltudományos és dilettáns elméleteiket nem tudják bizonyítani (lásd még: Alternatív elméletek a magyar nyelv rokonságáról). Az áltudományos nyelvrokonítás ismérveit lásd itt: Alternatív nyelv-összehasonlítás. A magyar nyelv legtöbb beszélője Magyarországon él. Magyarországon kívül főleg a Kárpát-medence többi országában beszélik: Románia (főként Erdély), Szlovákia (Felvidék), Szerbia (a Vajdaság), Ukrajna (Kárpátalja), Horvátország, Szlovénia és Ausztria területén. A magyar nyelv 1836 óta (az 1836. évi III. törvénycikk alapján) hivatalos nyelv Magyarországon, 1844 óta pedig (az 1844. évi II. törvénycikk alapján) az ország kizárólagos hivatalos nyelve. Az Európai Unió hivatalos nyelveinek egyike. Ezenkívül a magyar az egyik hivatalos nyelv a Vajdaságban, valamint Szlovénia három községében (Dobronak, Őrihodos és Lendva). A kisebbségi nyelvek jogait legutóbb 2011-ben szabályozták. A magyar jelnyelvet 2009 novemberében tették hivatalossá,[10] ami 2010 júliusától érvényes. A magyar nyelvet a világ nyelveinek sorában a 62. helyre teszik az anyanyelvi beszélők száma szerint. Európában a 14. legbeszéltebb nyelv,[11] valamint a legbeszéltebb olyan nyelv, amely nem az indoeurópai nyelvcsaládhoz tartozik. A magyar agglutináló nyelv. Írásrendszere a latin ábécé bővített változata.A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike. Legközelebbi rokonai a manysi és a hanti nyelv, majd utánuk az udmurt, a komi, a mari és a mordvin nyelvek. Vannak olyan vélemények, melyek szerint a moldvai csángó önálló nyelv – különösen annak északi, középkori változata –, így ez esetben a moldvai csángó lenne a magyar legközelebbi rokonnyelve. A magyar nyelv uráli (azon belül: finnugor) eredete a XIX. század óta bizonyított tény, melyet a kor egyik legkiválóbb nyelvésze, Budenz József bizonyított be végérvényesen, aki a kor legjobb mestereinél tanulta a nyelvészetet. A finnugor eredetet bizonyítják a többi finnugor nyelvvel való nyelvtani párhuzamok, a finnugor eredetű alapszókincs, valamint a magyar és a többi finnugor nyelv közötti számos rendszeres hangmegfelelés is. A finnugor eredetet a magyar és a nemzetközi nyelvtudomány (így a Magyar Tudományos Akadémia is) egyaránt elfogadja. A finnugor eredetet egyesek mégis tagadják, jellemzően magyarellenes szándékkal. Az ilyen magyarellenes csoportok rendszerint azt állítják, hogy a magyar nyelv altaji eredetű. Ennek oka, hogy magyarellenes körökben a magyarokat a fehér Európától idegen, a kereszténységtől és az európai civilizációtól távol álló, barbár és civilizálatlan keleti népnek kívánják beállítani. A mongol–magyar nyelvi és genetikai rokonságról szóló áltudományos elméletet előszeretettel propagálják román, szlovák és szerb magyarellenes csoportok. Azonban a magyar nyelv finnugor eredetét nem tudják cáfolni, és saját, áltudományos elméleteiket nem tudják bizonyítani (lásd még: Alternatív elméletek a magyar nyelv rokonságáról). Az áltudományos nyelvrokonítás ismérveit lásd itt: Alternatív nyelv-összehasonlítás. A magyar nyelv legtöbb beszélője Magyarországon él. Magyarországon kívül főleg a Kárpát-medence többi országában beszélik: Románia (főként Erdély), Szlovákia (Felvidék), Szerbia (a Vajdaság), Ukrajna (Kárpátalja), Horvátország, Szlovénia és Ausztria területén. A magyar nyelv 1836 óta (az 1836. évi III. törvénycikk alapján) hivatalos nyelv Magyarországon, 1844 óta pedig (az 1844. évi II. törvénycikk alapján) az ország kizárólagos hivatalos nyelve. Az Európai Unió hivatalos nyelveinek egyike. Ezenkívül a magyar az egyik hivatalos nyelv a Vajdaságban, valamint Szlovénia három községében (Dobronak, Őrihodos és Lendva). A kisebbségi nyelvek jogait legutóbb 2011-ben szabályozták. A magyar jelnyelvet 2009 novemberében tették hivatalossá,[10] ami 2010 júliusától érvényes. A magyar nyelvet a világ nyelveinek sorában a 62. helyre teszik az anyanyelvi beszélők száma szerint. Európában a 14. legbeszéltebb nyelv,[11] valamint a legbeszéltebb olyan nyelv, amely nem az indoeurópai nyelvcsaládhoz tartozik. A magyar agglutináló nyelv. Írásrendszere a latin ábécé bővített változata.

Carte

Article premier de la déclaration universelle des droits de l'homme

Article premier de la Déclaration universelle des droits de l'homme (voir le texte en français) 1. cikk Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek.

Alphabets

  • runes hongroises
  • alphabet latin
  • alphabet hongrois

Bibliographie

type : Document

The Oxford guide to the Uralic languages Hungarian István Kenesei and Krisztina Szécsényi 2022

  • Auteur : István Kenesei and Krisztina Szécsényi
  • Editeur : Oxford University Press
  • Date de création :
  • Référence bibliographique : István Kenesei and Krisztina Szécsényi. 2022. Hungarian. In Marianne Bakró-Nagy and Johanna Laakso and Elena Skribnik (eds.), The Oxford guide to the Uralic languages, 608-635. Oxford: Oxford University Press.
type : Document

Forgács, Tamás 2007 Ungarische Grammatik

  • Auteur : Forgács, Tamás
  • Editeur : Edition Praesens
  • Date de création :
  • Référence bibliographique : Forgács, Tamás. 2007. Ungarische Grammatik. 3rd edn. Vienna: Edition Praesens.
type : Document

Katalin É. Kiss and Ferenc Kiefer and Péter Siptár 2003 Új magyar nyelvtan

  • Auteur : Katalin É. Kiss and Ferenc Kiefer and Péter Siptár
  • Editeur : Osiris
  • Date de création :
  • Référence bibliographique : Katalin É. Kiss and Ferenc Kiefer and Péter Siptár. 2003. Új magyar nyelvtan. Budapest: Osiris. 413pp.
type : Document

Hungarian: an essential grammar Rounds, Carol 2001

  • Auteur : Rounds, Carol
  • Editeur : Routledge
  • Date de création :
  • Référence bibliographique : Rounds, Carol. 2001. Hungarian: an essential grammar. (Routledge essential grammars.) New York: Routledge. xiv+314pp.
type : Document

K. E. Majtinskaja 1955, 1959 Vengerskij Jazyk

  • Auteur : K. E. Majtinskaja
  • Editeur : Izdatel'stvo Akademii Nauk SSSR
  • Date de création :
  • Référence bibliographique : K. E. Majtinskaja. 1955, 1959. Vengerskij Jazyk. Moskva: Izdatel'stvo Akademii Nauk SSSR. 306+226pp. (2 vols.)

The Oxford guide to the Uralic languages Hungarian István Kenesei and Krisztina Szécsényi 2022

  • Auteur : István Kenesei and Krisztina Szécsényi
  • Editeur : Oxford University Press
  • Date de création :
  • Référence bibliographique : István Kenesei and Krisztina Szécsényi. 2022. Hungarian. In Marianne Bakró-Nagy and Johanna Laakso and Elena Skribnik (eds.), The Oxford guide to the Uralic languages, 608-635. Oxford: Oxford University Press.

Forgács, Tamás 2007 Ungarische Grammatik

  • Auteur : Forgács, Tamás
  • Editeur : Edition Praesens
  • Date de création :
  • Référence bibliographique : Forgács, Tamás. 2007. Ungarische Grammatik. 3rd edn. Vienna: Edition Praesens.

Katalin É. Kiss and Ferenc Kiefer and Péter Siptár 2003 Új magyar nyelvtan

  • Auteur : Katalin É. Kiss and Ferenc Kiefer and Péter Siptár
  • Editeur : Osiris
  • Date de création :
  • Référence bibliographique : Katalin É. Kiss and Ferenc Kiefer and Péter Siptár. 2003. Új magyar nyelvtan. Budapest: Osiris. 413pp.

Hungarian: an essential grammar Rounds, Carol 2001

  • Auteur : Rounds, Carol
  • Editeur : Routledge
  • Date de création :
  • Référence bibliographique : Rounds, Carol. 2001. Hungarian: an essential grammar. (Routledge essential grammars.) New York: Routledge. xiv+314pp.

K. E. Majtinskaja 1955, 1959 Vengerskij Jazyk

  • Auteur : K. E. Majtinskaja
  • Editeur : Izdatel'stvo Akademii Nauk SSSR
  • Date de création :
  • Référence bibliographique : K. E. Majtinskaja. 1955, 1959. Vengerskij Jazyk. Moskva: Izdatel'stvo Akademii Nauk SSSR. 306+226pp. (2 vols.)

Trésors de la parole

type : Audio

  • Référence bibliographique : "Lexique Swadesh en hongrois" 2018. hongrois. Kiseleva, Tatiana (data_inputter); Vincent, Coralie (data_inputter); El Ayari, Sarra (depositor); Donati, Flora Lili (speaker); Zribi-Hertz, Anne (researcher); Soare, Elena (researcher). Editeur(s): Structures formelles du langage.
type : Audio

  • Référence bibliographique : "Histoire de l'âne en hongrois" 2016. Hongrois. Shen, Yitong (data_inputter); Vincent, Coralie (data_inputter); El Ayari, Sarra (depositor); Donati, Flora Lili (speaker); Zribi-Hertz, Anne (researcher); Soare, Elena (researcher). Editeur(s): Structures formelles du langage.
type : Audio

  • Référence bibliographique : "Interactions de base en hongrois" 2016. . Shen, Yitong (data_inputter); Vincent, Coralie (data_inputter); El Ayari, Sarra (depositor); Donati, Flora Lili (speaker); Zribi-Hertz, Anne (researcher); Soare, Elena (researcher). Editeur(s): Structures formelles du langage.
type : Audio

  • Référence bibliographique : "Interactions en hongrois" 2016. Hongrois. Shen, Yitong (data_inputter); Vincent, Coralie (data_inputter); El Ayari, Sarra (depositor); Donati, Flora Lili (speaker); Zribi-Hertz, Anne (researcher); Soare, Elena (researcher). Editeur(s): Structures formelles du langage.

  • Référence bibliographique : "Lexique Swadesh en hongrois" 2018. hongrois. Kiseleva, Tatiana (data_inputter); Vincent, Coralie (data_inputter); El Ayari, Sarra (depositor); Donati, Flora Lili (speaker); Zribi-Hertz, Anne (researcher); Soare, Elena (researcher). Editeur(s): Structures formelles du langage.

  • Référence bibliographique : "Histoire de l'âne en hongrois" 2016. Hongrois. Shen, Yitong (data_inputter); Vincent, Coralie (data_inputter); El Ayari, Sarra (depositor); Donati, Flora Lili (speaker); Zribi-Hertz, Anne (researcher); Soare, Elena (researcher). Editeur(s): Structures formelles du langage.

  • Référence bibliographique : "Interactions de base en hongrois" 2016. . Shen, Yitong (data_inputter); Vincent, Coralie (data_inputter); El Ayari, Sarra (depositor); Donati, Flora Lili (speaker); Zribi-Hertz, Anne (researcher); Soare, Elena (researcher). Editeur(s): Structures formelles du langage.

  • Référence bibliographique : "Interactions en hongrois" 2016. Hongrois. Shen, Yitong (data_inputter); Vincent, Coralie (data_inputter); El Ayari, Sarra (depositor); Donati, Flora Lili (speaker); Zribi-Hertz, Anne (researcher); Soare, Elena (researcher). Editeur(s): Structures formelles du langage.

Codes de langue

SOURCE Code URL
code iso 639-1 de la langue hu
Code iso 639-2 hun
Code iso 639-3 hun